Történetünk

A kiállítóépület története

Miskolctól légvonalban 25 km-re fekszik DDK-i irányban Bükkábrány község, ahol 1985 óta folyamatos a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos lignit kitermelése. A külszíni fejtésű bányában 2007 júliusában mintegy 65 méteres mélységben találták meg a világ eddigi legidősebb, álló helyzetben megőrződött mocsárciprus-erdő részletét, melynek fái nem kövesedtek meg. Az összesen tizenhét fatörzs az elmúlt 7 millió évet fénytől és a légkör oxigénjétől elzártan töltötte, s ez biztosította számukra, hogy eredeti fás szerkezetük és szerves anyaguk alig változott az élő fákéhoz képest.

A közel három hónapig tartó mentési munkálatok eredményeképpen négy darab, 2,5–4,5 tonnás fosszilis fatörzset sikerült beszállítani a miskolci Herman Ottó Múzeumba, ahol azonnal megkezdték konzerválásukat. Ezzel egy időben, felismerve a leletegyüttes világviszonylatban is nagy jelentőségét, megszületett egy új kiállítóhely építésének gondolata. A részben földbe süllyesztett, kétszintes, közel 900 m2 alapterületű „Pannon-tenger Múzeum” Kiállítóépület 2013 novemberében két természettudományos témájú, állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az „Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsárciprus–erdő és kora” című, sok interaktív elemet tartalmazó tárlat az ősfák történetére építve mutatja be a miocén földtörténeti kor (23–5,3 millió év) szárazföldi és vízi növény- és állatvilágát, földtani fejlődéstörténetét.
A látogatók külön teremben tekinthetik meg a rudabányai őslénylelőhely fosszíliáit, beleértve az emberi evolúció szempontjából kulcsfontosságú ősmajom, a Rudapithecus hungaricus maradványait is. A kiállítás ennek ürügyén összefoglalja az ember fejlődéstörténetét egészen a felső paleolitikummal bezárólag (11600 évvel napjaink előtt).

A Kárpátok ásványai” című tárlat a mintegy 1500 km hosszú hegységvonulat eddig ismert 1300 ásvány fajtájából ezret vonultat fel. A rendszeres és tervszerű gyűjteményfejlesztésnek köszönhetően a Herman Ottó Múzeum rendelkezik az egyik legnagyobb hazai ásványgyűjteménnyel (kb. 40000 példány). Kollekciójában a Kárpátok határon túli lelőhelyeinek példányai is szép számban megtalálhatóak.

2019-től a Kiállítóépület kínálata a „Dinók földjén – MezoZOOikum” című állandó tárlattal egészült ki, mely az egykori Konferenciateremben, annak Galériáján, valamit a Vetítőteremben kapott helyet. Az új kiállítás, mely a korábbiakhoz hasonlóan kétnyelvű, interaktív, család- és gyerekbarát, egyedi látványvilágán keresztül a dinoszauruszok korába, azaz a mezozoikumba (251–66 millió év) kalauzolja a látogatókat. A 13 önálló témaegység (Geodinamika, Szaporodás, Táplálkozás, Kihalások, Repülés története stb.) nemcsak e népszerű őshüllőknek, de állati és növényi kortársaiknak mindennapjait is igyekszik izgalmasan, egy elképzelt időutazó expedíció történetébe ágyazva bemutatni. A kiállítás kimondatlan mottója: „Érints meg! Mozgass meg! Nyiss ki! Szagolj meg! Játssz!”

Gyűjteményalapítás

Az új, természettudományos témájú kiállításokat felvonultató épület megnyitása lehetőséget teremtett az évtizedekkel korábban megszüntetett természettudományos gyűjtemény újraalapítására is Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven. A múzeum a tár létrehozásával a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek gyűjtését, kutatását, megőrzését és rendszeres bemutatását tűzte ki célul.

A részletes történet a Geoda című folyóirat XXIV. évfolyam, 2. számában olvasható. A teljes folyóirat 450 Ft-ért megvásárolható a Herman Ottó Múzeum portáján.

A Herman Ottó Múzeum további kiállítóhelyeiről és kiállításairól a központi oldalunkon olvasható további információ.

hermuz.hu